Nem volt probléma a szabad hét, nem sok időm volt unatkozni. Még hétfőn strandidő volt, aztán voltam 3x tekerni. Péntek reggel pedig mehettem szüretelni. Elkezdődött ez az időszak. Tavaly úgyis csak a legutolsóra tudtam elmenni, most minden bizonnyal több fog jutni a jóból...
Szóval, péntek reggel 7kor kelés, aztán faterral ketten mentünk le. Ez a nap csak arra kellett, hogy valamennyit megszedjünk előre, hogy szombaton minél könnyebb dolgunk legyen. Megúsztuk eső nélkül, és túlteljesítettük a tervet: 4 sort leszedtünk, négyen. Este alig, hogy hazaértünk (elég fáradtan) jött a telefon, hogy lerobbant egy buszunk, el kéne menni menteni. Persze elvállaltam a potyaautózást (és még be sem írtam a túlórát). 8kor indultam el a Volántól, és hajtás Fehérvárra (miután összeszedtem a szerelőket). Úgy alakult, hogy csak éjfél után értem vissza Füredre (megérdemelne egy külön bejegyzést az út (200 km), de inkább nem csinálok reklámot a cégnek :). Egykor estem az ágyamba.
Szombat reggel 7 óra előtt felkeltem, és nyolckor már Monoszlón voltunk. Össz 8 szüretelőt sikerült toborozni, elég családias volt a hangulat. Az időjárás többször ránkijesztett, de végül nem esett az eső. 5 után végeztünk. Én villáztam át a konténerbe az összeset, tele is van a tenyerem vízhólyagokkal.
Már sötét volt, mire megjött a konténerszállító. Nagyapámmal elkísértük, hogy lássuk a mérlegelést. 24 mázsa lett - jobb években kétszer ennyi is lejött erről a területről. Bár ezt is épp elég volt leszedni és átmerni is. Szombat este meg sem fordult a fejemben, hogy ne maradjak otthon. Nem volt gond az elalvással. A vasárnapot regenerálódással töltöttem, a vízhólyagok és az izomláz miatt...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.